Mi értelme a beszédnek, ha ”ellenoldal” kínálja az olcsó benzint, és a könnyű léha életet? Versenyezhetünk-e ilyen „csodákkal"? Mi semmi ilyen extrát nem tudunk, csak békét. Olyat, amiben nem magányosak, amiben megtalálják nyugalmukat (lelki békéjüket?) Lehet kevéske ez, ám mégis úgy gondoljuk, hogy ezzel jobb ajánlatunk van, mint az oly csábító ellenoldalnak. Csalogatni mi is tudunk. Nálunk jobban senki sem érti, hogy jajgatást miért nem olvas senki. Hát olyan mai aktuális történés, ami annyira hihetetlen, hogy az már „szenzáció”. Olyan, amiben megtalálják önmagukat. Olyan, ami problémára még megoldást is mutat. Főleg mert könnyű a megoldás. Nem szükséges felfedeznünk semmit. Hisz pl a matematika is attól szép, hogy a pitagorasz-tételt már nem nekem kell kitalálnom. Éltek már előttünk is emberek. A megoldáshoz tehát csak alkalmaznunk kell azt a sok-sok tudást, mit elődeink már felhalmoztak.
Ehhez kiválasztottunk pár száz embert (elsősorban aktív bírókat) nekik könyvet küldtünk majd idetettünk két darab 1 lapos iratot. Egyszerű felület és reklámozva sincs. Azok közt terjed, akik használják még beszédet. Akik már nem használják beszédet NE olvassák tovább. Akik használják még beszédet, bevezető:
Kezdeti hősök kisiskolások. Csibészek dinoszauruszt rajzoltak egy idős néni arcképéhez, interneten nevetgélték. Néni megsértődött, rendőrség segítségét kérte. Nyomozáshoz Keszthely teljes élőerejét bevetették, egész napra. Sőt, még környező falvakból is berendelték erősítést. Bevetés során kisiskolában táskákat burogattak, tisztességes várandós asszonyt bilincseltek majd bántottak, 4 helyszínen is eljártak. Sok-sok milliós értékben eszközöket is elhurcoltak, ám mégsem készült egyetlen irat. Folyamatos követelésre se. Sőt, estére úgy állt a helyzet, hogy intézkedés sem történt, pusztán emberek bántva és kifosztva. Pár napnak el kellett telleni, mire megérkezett az első irat: bilincselésről. Ártatlan egyenruhás kisrendőrök hozták az éj leple alatt, kértek aláírást azért, hogy őket már ne bántsák. Ám az előre kezükbe nyomott lapra egy hasonló nevű de idegen személy adatát írták. Főnökeik még napokkal később sem ismerték azt, hogy kiket kutattak át, kiket bántottak, kiknek tárolják számolatlan sokmilliós cuccait.
Ám ez még a kezdet-kezdete se. Az igazi nagy baj majd abból lesz, hogy fentiért nem kér kártérítést senki. Se azt, hogy büntessék vezetőket, se azt, hogy rendőrségünk fizessen érte. Új szereplők születnek: autista rendőr, autista ügyvéd, amiben semmi sértés sőt féltés, pusztán ahogyan elbújva rejtekből használják őket gonoszak. Mintha autisták nem is emberek lennének. Kell a könnyű élet, az olcsó benzin. Nem is értik mi ezzel a gond, hisz már az a rend, a bevett szokás, a léha élet ára: hogy a "csodákért" családokat tesznek tönkre. Mára futószalagon megy, lesznek áldozatok, esnek szét (ilyen okokból is) nagy családok. Napjainkra a pénz lett az új Isten. Szóval a valóban cifrák később történnek.
Készen van, ám abból embertelen vadvilág bontakozik ki. Olyan, ahol a beszédnek már nincs is jelentése, helyette gonosz mást tesz: nem hagyja foglalkozzunk értelmessel. (Pontosan azzal amitől emberek leszünk, amivel kiemelkedtünk az állatok sorából) Azt akarja foglalkozzunk vele. Neki céljai vannak. Nade mi lehet az a cél, amely már beszédre sem képes?
Minek beszéd? Zene jobb. Az talán még megy és akkor foglalkozunk is vele. Ám előre szólunk ezen az oldalon NEM a gonosz lesz porondon! Embereknek a jót kell látni, azt kell másolni, nem pedig a rosszat. (A két 1 lapos irat majd zene alatt. Azalatt pedig a mit lehet tenni.)