Magyar Gárda nem mehet a keszthelyi templomba zászlaját avatni

Rudolf János küldte be 2022. 10. 17., h – 12:00 időpontban

Régi szép példája annak, hogy miért nem értik beszédet. Tiltakoztunk az ellen, hogy a gyűlölség zászlaját templomba vigyék. Témában 2 MTI közleményt is kikerül. Azért lett szükség kettőre, mert elsőt nem értették. Újságokban szimpla butaságok jelennek meg, embereket bosszantják. Ezért aztán a második MTI, ám azt még jobban bekeverik, emberek még inkább nem értik.
Érdemes megkeresni adott időben mely internetes portálon mi jelenik meg. Minden, ami vitára ad okot, az pedig véletlen se, hogy az országban egyedül Keszthely népe NEM nézte ezt el gárdának. Érsek úrnak volt mire mondani: "nem". Azaz volt valami mellett(!) dönteni. Szép példa lehetett volna egész országnak: tegyétek ti is így!
A tisztelet az Érsek Atyáé (aki keményen beleállt) a hála pedig Keszthelyé (akik nem nézték a gárdának el) Egyik a másik nélkül nem lehet.
Ám a példamutatás valami okból mégsem lett országosan is követendő, sikeres. Nem érthette meg az ország, mert nem ebben volt az üzlet. Ezért az üzlet nem is engedte az üzenetet megérteni.  Ilyen üzenet mai szabad sajtóban nem jöhet.

Érdemes a két hivatalos MTI-t elolvasni, majd már ki lehet találni sajtóban miért emberek hergelése lesz. Ami aztán gárdának még inkább olaj lesz tűzre, annak elfojtása helyett...

Nem szenteli fel a Magyar Gárda zászlaját a keszthelyi káplán - 2008. január 18.

Budapest, 2008. január 18., péntek (MTI) - Nem szentelik fel szombaton a keszthelyi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban a Magyar Gárda zászlaját - erről Simon Gábor, a szervezet által felkért keszthelyi káplán nyilatkozott pénteken az MTI-nek.  A Magyar Gárda zászlóavatása széthúzást okozott volna a katolikus hívek között, mert sokan nem értettek volna vele egyet, márpedig az egyház küldetéséből fakadóan az egységre törekszik - indokolta döntését a káplán.
Simon Gábor beszámolt arról, hogy a helyi gárdaparancsnok kereste meg a közelmúltban azzal a kéréssel, hogy imádsággal és zászlóáldással vegyen részt a Magyar Gárda rendezvényén. Eleinte ettől nem határolódott el, mert szerinte ezzel nem tett volna politikai állásfoglalást.
A káplán ugyanakkor kikérte elöljárója, Léber Mihály plébános engedélyét, aki az ügyet Márfi Gyula veszprémi érsek elé vitte. A főegyházmegye vezetője utasításában úgy döntött, hogy nem engedélyezi a Magyar Gárda zászlószentelését annak a magyar társadalomra gyakorolt megosztó hatása miatt.

Szélsőjobboldalinak nevezte a Magyar Gárdát a veszprémi érsek - 2008. január 18.

Budapest, 2008. január 18., péntek (MTI) - Szélsőjobboldali szervezetnek nevezte a Magyar Gárdát Márfi Gyula veszprémi érsek az MTI-nek tett nyilatkozatában pénteken. Ezt annak kapcsán mondta, hogy utasítására a főegyházmegyéjébe tartozó Simon Gábor keszthelyi káplán elállt attól a szándékától, hogy szombaton a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban felszentelje a Magyar Gárda zászlóját.   "A Magyar Gárda szélsőjobboldali szervezet" - jelentette ki Márfi Gyula, majd hozzátette: pragmatikus megfontolásból döntött így, mert "nem akarja kitenni egyházát annak a gyanúnak", hogy szélsőjobboldalinak nevezzék őket, másrészt pedig politikával egyáltalán nem kívánnak foglalkozni.
A veszprémi érsek hozzátette, hogy Simon Gábor hibát követett volna el, ha a Magyar Gárdához kapcsolódó eseményen részt vett volna, noha őt lelkiismeretes papnak ismeri. A Magyar Gárdától való elhatárolódásra az érsek telefonon szólította fel beosztottját, aki felettesének döntését elfogadta.
Mindeközben a Hírszerző internetes portál arról tájékoztatott, hogy roma politikusok levélben tiltakoztak Erdő Péter bíboros prímásnál, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökénél a keszthelyi Magyar Gárda szombati irodaavató ünnepségével kapcsolatban. Mivel levelük megírásakor még nem tudták, hogy Simon Gábor nem vesz részt az eseményen, külön is sérelmezték a katolikus pap szerepvállalását a szombatra tervezett ceremónián.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Teleki László, MSZP-s országgyűlési képviselő és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke szerdai keltezésű levelükben hangot adtak azon kételyeiknek, hogy a keszthelyi plébános valóban az evangélium szellemét képviselte volna-e a szervezet zászlójának megáldásakor. Megfogalmazásuk szerint "a magyarországi cigányságot megdöbbenti az újabb kooperáció az önök egyházának egyes tagjai és a rasszista félkatonai szervezet között".
A roma politikusok arra is emlékeztettek, hogy tavaly augusztus 20-án a budai várban Dévényi Ferenc katolikus pap áldotta meg a gárda zászlóját, s hogy a Magyar Katolikus Egyház akkor "magánakciónak" minősítette az eseményt a politikai és civil szervezetek tiltakozása után.
A levélben szerepel az is, hogy tavaly "advent első napján Frajna András kerepesi plébános előbb a templom bejáratánál az egyéb egyházi hirdetmények mellett, majd a szentmise után szóban is többes szám első személyben beszélt a Magyar Gárda felvonulásáról, és részvételre buzdította a hívőket".
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője, Tóth János Csaba pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Erdő Péter a hét közepétől külföldön tartózkodik, hivatalához pedig még nem jutott el a roma politikusok levele. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a keszthelyi káplán esete nem a püspöki konferencia kompetenciájába, hanem feletteséhez, a veszprémi főegyházmegye vezetőjéhez, Márfi Gyula érsekhez tartozik.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodája tudatta az MTI-vel, hogy egyelőre ők sem kapták meg a roma politikusok levelét.


Ezalatt a háttérben, az esemény előtti napon, főtéren kávézok, ahova páncélos rendőrök érkeznek értem. Úgy vittek át Zalaegerszegre, hogy az úton egy szót sem mertek szólni. Gyurcsány rendőrei voltak. Zegen 2 napot vagyok, ám vád nincs. Közben hoznak be somogyi cigányokat, akik réz(!) ereszcsatornákat rugdostak le házakról. Azt szervezték ki melyik balhét viszi el, cserébe a büntetési idő alatt ki eteti majd odahaza gyerekeket. Én meg lázítottam őket azzal, hogy helyesen is tették. Akinek réz van házán szedjétek is le, de a gyerekük az egyen!
Élet évekkel későbbi poénja: amikor Gyurcsány titokminiszternek menekülnie kellett Pestről, akkor a saját gyerekét az enyém mellé dugja el. Aprócska pici kis iskolába.. (védettebb helyet tényleg nem találhatott volna)

Addig lehet csak zavarosban halászni, amíg 2 szegény egymást öli. Pl a frissen elszegényedett gárdista a régóta csóró cigányt. Mind a kettő szegény, miért bántották egymást? Nem a cigány miatt lett szegénnyé a gárdista.

Zene: Cipő (Bódi László) - "hitelből veszünk ketrecet"

Új hozzászólás